In medias res ....eltűnésem oka több dologból is fakad :)
Tavaly január 5-én el kezdtem dolgozni, engem is beszippantott a munka világa (a büdös nagy magyar valóság), és március után már abszolút egyre több teendőm akadt, minek okán ideírni nem tudtam.
1, Nagyon sokat dolgoztam, túlóráztam, ez volt az egyik ok.
2, Készülődtünk a közelgő esküvőre és ez rengeteg időnket, energiánkat emésztette fel, s leírni azt, mik történtek velünk már nem lett volna kapacitásom. Mindennek ellenére örömmel vettem tudomásul és jólesett kicsi szívemnek, hogy rengetegen, tényleg iszonyú sokan olvasták ez alatt az eltelt egy és negyed év alatt a blogot. Előző hónapban például (májusban) 61 megjelenítés volt, amelyből egy se volt az enyém! :)
3, Babát vártam :) Sokszor gondolkodtam, hogy ezt a hírt megosszam-e a nagy világgal. Sokáig titkoltam, mert bár nem vagyok babonás, a terhességgel kapcsolatban az ember azért óvatosabb és nem akar idejekorán elkiabálni semmit. Főleg, hogy amikor 6. hétben jártam, volt egy kis probléma, amely persze megoldódott, de ez még jobban arra ösztönzött, hogy ne nagyon mondjuk még el. Végül se itt a blogon, se a facebookon nem nem jelentettük be az "életeseményt", már csak akkor, mikor Bendegúz megszületett és "kézzelfoghatóvá vált".
Nem akartam pocakos fotókat posztolni magamról,(no nem azért, mert ronda lettem volna) meg ultrahangos képeket. Ezt meg akartuk tartani magunknak, belső ügyünknek. Amúgy facebook ide, facebook oda; anélkül is mindenki megtudta, hogy babát várok, hogy kiposztoltuk volna. A szájhagyomány ugye, meg pár emberrel azért szorosan tartja a kapcsolatot az ember :)
Szinte az utolsó pillanatig dolgoztam, plusz előtte bejött a nyári leállás a munkahelyemen, amikor meg újraindult a munka, pont ki tudtam venni a szülési szabadságot. Kellett, mert az utolsó 3 hétben már tényleg kicsit "terhes" volt ez az állapot, annak ellenére, hogy a várandósságom mondhatni tökéletes volt.
Valahogy így éreztem magam:
A blog tematikáján viszont nem szeretnék változtatni. Egyet leszögezhetek: nem fogok átmenni kismama blogba. Nem ez a célom. Annyi kismama, baba-mama, papa-mama, baba-papa blog van, hogy Dunát lehetne velük rekeszteni, én is csak muszájból olvasom el, vagy ha nagyon gyors infókra van szükségem. Némelyik tényleg nagyon jó, tudományos, színvonalas és alapos, s ezt én meg sem közelíteném, még egyszer hangsúlyozom: nem az én világom, hogy azon gondolkodjak naphosszat, hogyan daráljam le a gyereknek a zabpelyhet és mivel adjam neki. Nem nagyon köt le a babaszéklet színe, formája, sem a szeparációs szorongás. A babás facebook csoportjaimat így is redukáltam, mert némelyiktől majdnem eret vágtam...
Lesznek majd olyan írásaim, amely gyerek(es) témában jelennek meg, bizonyos szinten érinteni is fogom néha, de nem ez lesz a FŐVONAL. Azt előre ígérhetem, hogy írni fogok egy rakás tévhitről az egész várandósság, babanevelés-és gondozás témakörében. Remélem ez azoknak is érdekes lesz, akiknek nincs még gyereke, no meg a hímeknek! ;) A 18 karikás részeket igyekszem kihagyni mint pl. a részletes szüléstörténetemet, de ha valakit nagyon érdekel, akkor írjon rám és elküldöm neki sok-sok szeretettel :D
Nemsokára jön az új poszt! :)
